Szövegdoboz: A község neve először 1261-ben fordul elő IV.Béla király egyik oklevelében. Az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben Sorwld és Sorousd néven szerepel, majd a Saruldeghaz (Saruldegyháza) névalak is használatos lesz. E név első tagjában (Saruld) a Sarold, Sarolt (ma Sarolta) női nevet sejtik, s ilymódon a település tulajdonosáról, Géza nagyfejedelem feleségéről, Saroltról kapta volna nevét. A 14.század elején tulajdonosai kihalása után már királyi birtok volt. 1324-ben Csanád egri püspök, a birtokaitól távol eső dunántúli Mór falut cserébe adta Sarudért Károly Róbert királynak. Így került püspöki tulajdonba. Hídvég faluban 1493-ban állattartó püspöki major működött. 
A mohácsi csatavesztés, főként pedig Buda elfoglalása után török csapatok gyakran portyáztak Heves és Nógrád megye területén. 1542-ben Ferhát aga csapata Sarudot, Hídvéget és Tiszahalászt dúlta fel, s az uradalmi tiszteket foglyul ejtette.
Ezt az eseményt Tinódi is megemlíti a Varkucs Tamás idején lött csaták Egörböl című históriás énekében "Egröt hogy megszállja minden hadával Deli Perhát agát Pestről kibocsátá. 
Az Hídvégöt, Halászt, Sarudot dúlá, Tiszttartóit Varkucsnak ő elfogá." A lakosság ekkor elmenekült, s a falu 1549 és 1553 között néptelen puszta volt. Az 1800-as évek elején készült katonai térkép egy egyutcás települést örökít meg, melynek temploma a déli részen emelkedik. A jelenlegi templom mögött elterülő Zug a 18.század eleji állapotot idézi. Az 1771. évi Mária 
Terézia-féle úrbérrendezés során a falu határát harmadik osztályúnak minősítették, s így 30 kishold szántót és 12 kaszás rétet mértek ki minden egész telek számára. 1804-ben az egri püspöki uradalmat felosztották az újonnan alakított kassai és szatmári püspökség, valamint az egri érsekség között. Sarud a szatmári püspökség birtokába jutott Pusztahídvéggel együtt. Az ekkortájt készült katonai térkép egy utcás települést örökít meg, melynek temploma a déli részen emelkedik. 
A falu jobbágyok lakta délkeleti részét a templomig Alvégnek, a másik részét Felvégnek nevezték. A jelenlegi templom mögött elterülő Zug viszont a 18.század első felének állapotát idézi még ma is. A falu nagyobb arányú terjeszkedése 1901-ben indult meg, amikor az északi, északnyugati és délkeleti részeken (utóbbi a Cserepes nevet viseli) parcellázások történtek. 
1920 és 1945 után ugyanezeken a területeken fejlődik tovább a falu. A telkek bekerítése csak a 19. század legvégén indult meg. 1554-től ismét kezdett benépesülni, de az 1558.évi urbárium még erősen tükrözi a kilenc év előtti pusztítás nyomait.  

http://www.sarud.hu

SARUD TÖRTÉNETE

Cím: Farkas Anna
3386 Sarud, Petőfi u. 7.
Tel: 30-972-7184
E-mail cím: annavendeghaz@hotmail.com